Amikor progresszív rockról van szó, fogalmatlan ismerőseink elkezdik énekelni az Another Brick in the Wall-t. Ezzel komolyabb probléma nem is lenne, ha a szám az ominózus együttes legjobb számai közül lenne, illetve ha az együttes a legjobb progrock együttes lenne.Persze már sejthetitek, hogy egyik sem teljesül. Ugyanis hosszas kutatómunkám során kiderítettem, hogy a King Crimson simán kenterbeveri a Pink Floydot. Naiv voltam mielőtt ismertem volna ezt az együttest, eltévedt kis bárányka. Hallottam már a "In the Court of the Crimson King" albumról, de elég rossz kontextusban, egy igen jól gitározó, de annál antiszociálisabb ismerősöm kedvenc együtteseként. A kényelmes emberek sportja youtubeon az XY full album, eljött hát a nap, mikor az egyenletbe a King Crimson került. Életem egyik legnagyobb zenei élménye volt az első album. Komolyabban nem is fejteném ki, hogy miért. Talán csak annyi hogy: a hard rocktól, a jazzig, az érvágós depis zenéig minden megtalálható, megfelelő arányban keverve, mindez kiváló művészek által támogatva.. Miután könnyes szemeimet törölgettem és a katarzistól felgyorsult szívdobbanásaim próbáltam kontrollálni, újabb kíváncsiság lett úrrá rajtam. Vajon a többi album is ilyen fasza? Ha tanácsot adhatnék, azt tudnám mondani, ami a képen is van, egy kivétellel. Az Island, Lizards számomra a leglassabban kinyíló albumok voltak. Úgy gondolom ahhoz már nagyobb mértékű elvetemültség kell. Egy kezdő King Crimsonos számára, szerintem mindenképp a "Red" a jó választás. Nem csűröm csavarom tovább.. Aki szereti a változatosságot. Azt, hogy az egyik alapító folyamatosan rotálja az együttest, ezzel egyensúlyozva a stílusok között, mindig új kreativitást bevetve, annak az egyik legkiválóbb együttes lehet a King Crimson!